ИСТОЧНИКИ

Г л а в а   1

1              См.: iSamu   Mihaly. A szocialista jogrendszer tagozodasa-

nak alapjai. VII. fej. Budapest, 1964, 193—239. old.

2              См.: Durkheim E. A szociologia modszere. Budapest, 1917,

86—93. old.

3              См.: iSzabo Imre. A jogelmelet    alapjai.    Budapest,    1971,

149. old.   Кравченко В. В.  О характере норм, создаваемых доб­

ровольными обществами. — Сов. государство    и право,  1960, № 8,

с. 22—31,

4              См.: S z ab 6 I mre. Op. cit., 147—149. old.

5              См.: Kulcsar Kalman. A jog nevelo szerepe a szocialista

tarsadalomban.  Budapest,   1969,   131.    old.;    Peschka    Vilmos.

Jogforras es jogalkotas. Budapest,  1965, 264—265, 269. old.

6              См.: Kulcsar К a" 1 m £ n, A szituacio jelentosege a jogalkal-

mazas folyamataban.   AJT, 1968/4 sz.;    Szabo   Imre.   Op.   cit.,

124. old.

7CM.:Samu Mihaly.  Op. cit., 119—121.  old.;  Szotaczky Mihaly. A jog lenyege. Budapest,  1970, 271—293, old.

Глава  2

 

Az itelet dialektikus  logikai elmelete.

des Unrechts.    Berlin,

1              См.:  Erdei   Laszlo.

Budapest, 1971, 316, old.

2              См.: Jellinek G.   Die Klassifikation

1911, SS. 76—78.

3              Cm!:    Varga   Csaba.   A    jog    meghatarozasanak   nehany

kerdese a szocialista  jogelmeletben. AJT, 1967/1 sz., 154. old.

4              См., например:  Moor Gyula.   Bevezetes    a    jogfilozofiaba.

Budapest,   1923, 275—277.   old.;    Somlo     B6dog.    Jogboicseleti

eloadasai. Elso  ftizet.   Kolozsvar, 1905, 57. old.;   Somlo   Bodog.

Allami  beavatkozas es  individualizmus.    Budapest,    1907,   182. old.;

Stammler   R. Wirtschaft und  Recht    nach   der matenalistischen

Geschichtauffassung. Leipzig,   1896,     189.  old.;    Friedrich   C. J.

Die  Philosophic  des  Rechts    in  historischer    Perspektive*    Berlin —

Gottingen—Hildeberg,    1955, 92. old.; Arnold T. W. The Symbols

of Government. New York, 1962, pp. 175—177.

131

 

5              См.: Knapp V. A. termeles iranyitasa    es az allam—es jog-

tudomany Budapest, 1962; Bratusz  Sz.   N.  A gazdasag es a jog.

KJCGY, 1964/4 sz.;   Vilaghy  Miklos.   Gazdasagpolitika es jog.

Valosag, 1968/5 sz.

6              См.:   F i с z e r e   L a j о s.   A    vallalat es   az   allamigazgatasi

szervek viszonya.   AJT, 1968/4   sz., 598, old.

7              См.:   Szabo   Imre.   A    jogelmelet    alapjai,     15—24,    old.;

Allames jogelmelet.    Tankonyv.    Budapest,     1970,    374—376.    old.;

Керимов Д. А.   Свобода, право    и законность    в  социалистиче­

ском обществе. М.,  Госюриздат,  1960, с.   192—194.

8Peschka    Vilmos.   Jogforras    es    jogalkotas.    Budapest, 1965, 56-57. old.

/См.: Peschka   Vilmos.   Kiserletek a jog ontologiai mega­lapozasara. AJT, 1970/2 sz., 196. old.

10            См.:   Грибанов  В.  П. Интерес в  гражданском    праве.—

Сов. государство и право, 1967, № 1, с. 51.

11            Heller   Agrees.   Ertek  es  tortenelem.  Budapest,  1969,   12.

old.

12            Szotaczky  Mihaly.  A jog lenyege, 169. old. См, также:

Peschka   Vilmos.   Kiserletek  a  jog  ontologiai  megalapozasara,

216—217. old.; Ja ne v.    A    szocialista    jog    lenyegenek    kozvetlen

megnyilvanulasa funkcioiban. MJ,  1974/3 sz.,  172—173, old.;  Кери­

мов Д. А. Свобода, право и законность в социалистическом обще­

стве, с. 82.

13            См.:  Asztalos   Laszlo.   A polgari jogi. szankcio.  Buda­

pest,  1966, 14. old.; Peschka Vilmos.   Jogforras    es jogalkotas,

425. old

и Kulcsar Kalman. Az ember es tarsadalmi kornyezete. Budapest, 1969, 322—323. old.; Eorsi Gyula. A jogi feldosseg alapproblemai. A polgari jogi felelosseg. Budapest,  1961, 62. old.

15 См.: Kulcsar Kalman. A szociologiai modszerek hasznal-hatosaganak lehetosegei es elvi problemai a jogtudomanyban. AJT, 1967/4 sz., 478. old.; Szotaczky Mihaly. Op. cit, 105— 106. old.

16. См.: Szotaczky Mihaly. Op. cit., 79—105. old.; Kowal-ski J. przyezynek do rozwazan nad pojeciem prawa. P i p, 1964/4, str. 570.

17            См.: iSamu   Mihaly.   Az allam    viszonylagos    onatlosaga.

AIG,  1964/9 sz.;   Samu Mihaly.   Az  allam  elidegenedese.    AIG(

1965/7 sz.; Antalffy Gyorgy.   Allam es  demokracia. Budapest,

1967, 289. old.; Allam es jogelmelet. Tankonyv. Budapest, 1970, 117—

123. old.;   Денисов А. И. О соотношении государства и общества^

в переходный период от капитализма  к  коммунизму. — Сов,  госу­

дарство и право, 1960, № 4, с. 33.

18            См.: Szabo   Imre.   Lenin  a jogrol  es a szocialista jogrol,

AJT, 1970/1 sz., 5. old.

19            См.: Peschka  Vilmos.   Kiserletek a jog ontologiai mega­

lapozasara.    AJT, 1970/2 sz., 210. old.

20            См.:  Gregorowicz  J.   Definicje    w    prawie    i  w    nauce

prawa. Lodz, 1962.

132

 

21            Bergbohm K. Jurisprudenz und Rechtsphilosophie.  Leipzig,

1892,   S.   77;   Weigelin  M. Moral    und  Rechtsphilosophie.    Leipzig,

1927, S. 148.

22            Petrazycki L. Wstep do nauki prawa i moralnosci. Wars-

zawa, 1930, str. 28.

23Wieniediktow A, W. Panstwowa wiasnosc socjalistyczna. Warszawa, 1952, str. 41.

24            См.: Jellinek G. Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1900, S. 303.

v; i n d s с h e i d  B. Lehrbuch    des  Pandektenrechts.    Frankfurt AM,

1906.

25            См., например:  Kelsen H. Hauptprobleme der  Staatsrechts-

lehre entwickelt aus der Lehre vom    Rechtstatze.    Tubningen,    1911,

S.S. 334—335.

26            См., например: Stone J. Meaning   and   Role   of   Definition

of  Law. Archiv    fur  Rechts   und    Sozialphilosophie,    1963,    Nr. 39,

pp.  18—21; Stone J. The Province    and Function of Law. Sidney,

1946, pp. 380—382.  Jenkins  I. The  Onthology    of Law    and  the

Validation of Social Change; Peschka Vilmos.   KiserJetek a jog

ontologiai megalapozasara. AJT,   1970/2 sz.;  Mac Iver R. M. The

Modern State. Oxford Univ. Press, 1964, pp. 252—263.

27            См: Рейснер М.   Право. Наше право, чужое право, общее

право. Ленинград — Москва, 1925.

28            С тучка П.  И.  Избранные  произведения    по  марксистско-

ленинской теории права. Рига, Латгосиздат, 1964.

29            Голунский С. А. Основные   направления развития обще­

народного     права.— Сов.    государство    и    право,    1962,    №    \\f

с. 3—14.

30Sztrogovics  M. Sz.   A  jogviszonyok    elmeletenek    ker-desei. KJCGY, 1965/1 sz,, 3. old.

31            Пионтковский А. А.  К вопросу    об  изучении  общена­

родного права. — Сов. государство и право, 1962, № 11, с.  16—17;

Пионтковский    А.    А.    Некоторые    вопросы    общей    теории

государства   и   права.— Сов.   государство   и   право,    1956,   №   1,

с. 14—27.

32            Ф а р б е р И. Е. К вопросу о понятии права. — Сов. государ­

ство и право, 1957, № 51, с. 38—49.

33            Кнапп В. По поводу дискуссии о системе права. — Сов. го­

сударство и право, 1957, № 5, с. 114—120.

34            См.:  К о w a I s k i J. Przycznek    do rozwazan    nad  pojeciem

prawa. P i p, 1964/4, str. 568.

35            См.: Kowalski J. Op. cit., str. 571.

36            См.:   OpalekK.,    Wroblewski    J.    Zagadnienia    teorii

prawa. Warszawa, 1969, str. 38.

37            См.:   Antalffy  Gyorgy,   Halasz     Pal.     Tarsadalom,

allam, jog. Budapest, 1963, 2-1'3—218. old.

Warszawa—Poznan,  1972,

38            См.:  Szabo   Imre.   A   szocialista jog,   63,   238—253.   old.;

Szabo   Imre. Allam — es jogelmelet. _   Egyetemi    jegyzet    Buda­

pest, 1965,  16—29. old.; Szabo   Imre. A jogelmelet  alapjai, 28,68,

84. old.;   Z i e m b i n s к i   Z. Teoria prawa, ""

str. 32,

133

 

^Sarriu   Mi ha I y.   A  szociaJista  jogrendszef   (agozodasanak alapjai, 166—180. old.

40            См.:  Szamel   Lajos.   A jogforrasok.    Budapest,   1958,  75.

old.;  Peschka   V i 1 m о s.  A jogviszonyelmelet    alapveto  kerdeseu

107—109. old.

41            Cm,: Varga Csaba. A jogtudomanyi fogalomkepzes nehany

mddszertani kerdese. AJT, 1970/3 sz., 596—600. old.;  Szabo  Imre.

A jogelmelet   alapjai, 108. old.

Глава  3

1              См., например:  Benedek   Karoly.  A jogi  formalizmusrol.

JK, 1966/7 sz.

2              Кечекьян  С.   Ф.   Нормы   права   и правоотношения. — Сов,

государство и право,  1955, № 2, с. 23.   См.    также:    Opalek К.

A jog motivacios hatasa SIAUPP 75. Pecs, 1970.

3              E r d e i L a s z 1 6. Op. cit., 73. old.

Г л а в а  4

'См.:  Hoffmann   Pal.   A jog   lenyege.  Pest, 1864.

2              Peschka   Vilmos.   A jogviszonyelmelet  alapveto  kerdesei,

109. old.;   AntalffyGyorgy,     Halasz      Pal.      Tarsadalom,

allam, jog, 247. old.; Кечекьян С. Ф. Правоотношения в социа­

листическом обществе. М., Изд-во АН СССР, 1958, с. 24—25.

3              Szabo   Imre. A jogelmelet alapjai, 25—27. old.

4              См.:  fNiszalovszky  Endre.   A    csalad    jogi    rendjenek

alapjai. Budapest, 1963, 200. old.

Г л а в а  5

1              См.: Szabo   Imre.  A szocialista jog, 300—304. old.

2              См.: Troiler A. Oberall gultlige Prinzizien der Rechtswissen-

schaft.  Frankfurt  A/Main—Berlin,>    1965,  SS. 72—73;     Katonane

Soltesz   Mart a.   Szemelyiseg    es jog.   Budapest,    1972,   229—

236.   old.;     Того     Karoly.     A    jogszabaly—elokeszitesrol.    MJ,

1974/8 sz.

3              См.:  Hegel G. W. F. A jogfilozofia    alapvonalai.  Budapest,

1971, 236. old.

4              Szabo Imre.   A jogelmelet alapjai. 40. old.

5Podgorecki  A. Zarys  socjologii    prava,  Warszawa,    1971, str,—15—16.

6 См.:     Szabo      Imre.    A    jogelmelet   alapjai,     123.    old.; S h k 1 a r J. N. Decisionism. Rational Decision. New York,   1964,   pp. 16—17,

 

7 См., например: Grosschmid Вёni. Maganjogi eloadasok. Jogszabalytan. Budapest, 1905, 11, 333, 782. old.; Poll а к Hies. Erosek es gyengek. 1902, IV fejezet; Kiss Geza. A jogalkalmazas modszererol Budapest, 1909, 15. old.; Somlo Bodog. Juristische Grundlehre. Leipzig, 1917, S. 426; Moor Gyula, Logikum a jogban. Kulonlenyomat. Budapest, 1928. и др. См. также; Magyari Geza. Magyar polgari perjog. Budapest, 1924, 39L old; Magyari Geza. Osszegyujtott  dolgozatai. I. kot. Budapest,   1942,  25. old.

8Czrnovski S. Kultura. I kot. Warszawa,  1956, str. 20.

9              См.:   Grosschmid   Beni.  Op. cit.,    11.  old.    См.    также:

Korom  Mihaly,  A jogalkotas    es  jogalkalmazas    kerdesei.    MJ,

1969/5 sz.

10            См.:   Szabo   Imre.  A  szocialista    jog,  94—99.    old;  Allam

es jogelmelet. Tankonyv, 546. old.

11            См.:   Antalffy   G у orgy,     Halasz      Pal,    Tarsadalom,

Allam, Jog, 214—215.. old.

12            См.:  Hartai   Laszlo. Az  igazsag  ervenyesulesenek anyagi

jogi problemai a polgari perben. JK, 1971/7 sz.

13            Kulcsar  К alma n.   A  szociologiai   modszerek   hasznalata-

nak lehetosegei es elvi problemai a jogtudomanyban. AJT,  1967/4 sz.,

478. old.

14            Szilbereky J e n o. Tarsadalmi fej lodes es a polgari eljaras.

Budapest,   1973,  88.  old.    См.  также:    Nevai    Laszlo.    Magyar

torvenykezesi szervezeti jog. Budapest, 1961, 16. old.

15            См.: Kulcsar К aim an. A jog nevelo szerepe a szocialista

tarsadalomban,   147—148. old.;  Szilbereky ~J en o.  Op. cit.,   163—

172. old.

16            См.: Hartai Laszlo. Op. cit., 351. old.

17            Ibid., 352. old.

18            См.:  Ra*cz Attila. A nepi  tilnoki    intezmeny    es fejleszte-

senek  elvi—gyakorlati  kerdesei   a szocialista    orszagokban.    A    nepi

iilnokok reszvetele a biroi itelkezesben. MTA, Budapest, 1971, 57, old.

19            Kulcsar  Kalman. A jogalkalmazas (unkcionalis elemzese-

nek problemai. AJT, 1964/4 sz. 612. old.

20            Cm.:' Hartai   L a s z I 6.  Op. cit., 355. old.

21            Cardozo B. The Growth of the Law. Yale Univ, Press, 1925,

p. 20.

Глава   6

1              Ross A. Kritik der  Sogenannten Praktischen  Erkenntnis.  Ko-

penhafen—Leipzig, 1933, S. 11.

2              См.: Szabo  Imre. A szocialista jog, 307, 317. old.

3              См.: Revai Tibor. A. dolgozok resztvetele az igazsagszolgal-

tatasban. Budapest, 1970, 69—73. old.

* Ibid., 77—78. aid.

5 См.: Kulcsar Kalman. A szituacio jelentosege a jogalkaj-£ falyamataban. AJT, 1968/4 sz., 552. old.

 

134

 

P, 1967/3,  str. 377— Kopenhagen—

P i

6              Wroblewski J. Stosovante prava

378.

K.  Gesetz    und    Staat.

7              См.:  Oiiveckrona

Leipzig, 1940, SS. 126—128.

old.

dolgozatai.

8              См.: Szilbereky Jeno. Op. cit, 22—23.

9              См.: Magyari    Geza.    Osszegyujtott

 kot.,

205. old.

10            См.:  Nagy Lajos.  A  Bimtetobiroi  dontes   pszihologiajanak

nehany kerdese. AJT, 1970/3 sz., 458—459. old.

11            См.:   Plosz  Sandor.   Osszegyujtott  dolgozatai.    Budapest,

1927, 315. old.

12            Wo 1 en ski'J. Logiczne  problemy  wykladni   prawa.  Warsza-

wa—Krakow, Prace Prawnicze, 1972, str. 20—22.

13            Ibid., str. 15—16.

14            См.:  Szabo.  Imre.  A jogszabalyok    ertelmezese.  Budapest,

I960.;  Pikler   К or n el.   A szokasjog, kulonos    tekintettel a  tor-

venyessegre. 1960,  Kandidatusi  ertekezes. MTA Kezirattar.

15            Moor   Gyula.   A joghezag   kerdeserol.   Kolozsvary emlek-

konyv. Budapest, 1939, 311—316. old.

16            См.:  PeschkaVilmos.  Gondolatok    a joghezagrol    es   a

jogi analogiarol. JK,   1966/3 sz., 130—131. old.

17            Szabo Imre.   A szocialista jog, 284—287. old.;    A jogsza­

balyok ertelmezese, 347—349. old.

18            См.:   Beck  Salamon.    Az    ugynevezett   szuperovas.    JK,

1957/4—6 sz.,    154.   old.;   Kulcsar   Kalman.   A   jogszociologia

problemai.   Budapest, 1960,   219—220. old.;     Peschka     Vilmos.

Jogforras es jogalkotas, 474—476.    old.;  S a m u M i h a 1 y.  Politika, jogpolitika, jog, JK, 1974/8 sz, 407—408. old.

19            См.: Pp. § 166,  § 164,   1   bek.,  § 163, 2 bek.

20            Plosz Sandor. Op. cit., 168. old.

21            См.:   Foldesi  Tamas.   A  marxista  filozofia    bizonyitasel-

meletenek alapjai. Budapest, 1967, 187. old.

22            Peschka    Vilmos.    A    jogugyletek    ertelmezese.     AJT,

1965/1 sz., 18—19. old.

23            Kelsen H. General  Theory of Law    and  State. Cambridge,

1949, pp. 136—137.

24            Peschka  Vilmos. Op. cit, 18. old.

25            Magyary Geza. Op. cit., 201—216. old.

26            Peschka Vilmos. Op. cit., 43—44. old.

Buda-

27            Z s б g 6 d   Ben6.  Fejezetek  kotelmi   jogunk   korebol

pest, 1899, 259—260. old.

28            Ibid, 262, old.

polgari

29            См.: BH N 1.967/5 sz. 5295;    N  1967/10 sz. 5466;    A

Perrendtartas magyarazata. Budapest,  1967, 98—99. old.

30            См.:   Szabo  Imre. A jogelmelet,  alapjai,   124. old.

31            См.: Nagy Lajos. Op. cit, 474. old.

32            См.: AntalffyGyorgy, Halasz Pal. Op. cit., 278. old.

136

 

Глава?

1              Kulcsar  Kalman.  A  szociologiai    gondolkodas    fejlodese,

Budapest, 1966, 493—495. old.

2              Szabo Imre. A jogdmelet alapjai,    132. old; Nevai Laszlo.

Magyar torvenykezesi szervezeti jog, 55. aid.

3              Szilbereky Jeno. Op. cit., 211—214. old.

4              См.:  Hegel   G.  W.  F. A jogfilozdfia  alapvonalai,  233.  old.

5              M о 1 n a r    Kalman.    Eskudtszekunk.     Nafeyvfcrald,     1190»,

1-3-^14, old.

6R6nai   Zoltan.   Az  eskudtszek  kerdese  es   a  magyar  es-kiidtbirosagi reform. Budapest, ill913, lil. old.

7              См.: Szilbereky  Jeno.   Op. cit, 61—68. old,; Racz   At-

lila.   Op. cit, 50. old.; Wlodyka   iS. Organizacja  Sadownictwa.

'Krakow, 1959; Lesznoj   V. Az oktoberi forradalom es a szociali­

sta jog kialakulasa MJ., 1067/5 sz.

8              См.:   Llewellyn    K-    The    Common   Lam   Tradition. De­

ciding  Appeals,  p. 423.     Kulcsar   Kalman.   A politika  elem a

biroi es az allaniigazgatasi jogalkalmazasban, Ш6. old.

Глава   8

1 См.: Kiss Geza. Interpretatio es szokasjog1 a romai ma-ganjogban. Budapest, 1909, 191. old.

2Benthman —Hollweg. Der germanische romanische Zi-\il-prozess im Mittelalter. M kot Bonn, (1968, S. lilil.

3              Grosschraid    Beni.    iMaganjogi,   eloadasok.   Jogszabaly-

tan, 128. old.

4              Kulcsar    Kalman.    A.   jogalkalmazas   funkcionalis   elem-

zesenek problemai.  AJT, 1969/4 sz., 609—610. old.

5              Planum Tabulare sive Decisiones  Curiales  per  Excelsam  De-

putationem a piae memoriae Imperatrice et Regina Hungariae Diva

Maria Theresia   aeternus ordinatum  collectae  anno    1769.  Pozsony,

11817.

6Szladits Karoly. Magyar maganjog. Г. Kot Budapest, 1941,  76.   old.;   Grosschmid   Beni.   Op,  cit.,   727.   old.

7Grosschmid Beni. Op. cit, 242, 8.ГЗ, 821. old. См. так­же: J et hr o-iB r own W. The Austinian theory of Law. London, ■1906, pp. 288—Й89, 296, 306—309, 330.; Puchta G. F. Das Ge-wohnheitsrecht Erlangen, ili8S8, S. 167.

8 См.: Austin J. Lectures on Jurisprudence or the Philosop­hy of Positive Law. London. 1869, pp. 520, 533, 654—655; J he-ring R. Geist des Romischen Rechts. I resz. Leipzig, ;Ш74, S. (29; Stampe E, Unsere Rechts und Begriffsbildung. Greifswaldt'l'907, iSS. 4—5; Pulszky Agost. Jog es allambokseszet alap-tanai. Budapest, 1885; Pound R. Interpretations of Legal History. Cam­bridge, 1923, ,pp. 154—455; Allen С. К. Law in the Making, Ox­ford, ;Ш58, (p. 74; В a t i f f о 1 H. La philosophie du droit. Paris, 1062, p. 43; Szamel Lajos. A jogforrasok. Budapest, 19Э8, 105. old.; Peschka   Vilmos.   Jogforras es jogalkotas. -110.  old.;  Pesch-

137

 

к a Vilmos. Ceiszeruseg a munkafolyamatban es a jogi norma-ban AJT. 1968/2 sz., .222, old.; Kulcsar Kalraan. A marxiz-mus es a torteneti jogi iskola. JK, 1965/2 sz. и др.

9              Ehrlich   E.  Grundlegung  der  Soziologie des  Rechts. Mun-

chen —Leipzig, 1913, S. 12.

10            M о n t e s q u i e u    С h.    L.   A   torvenyek   szellemerol.   I.XI.6.

Budapest,   1964.  См.  также:  Szotaczky   Mihaly.   Montesquieu

nezetei az allamrol es a jogrol. JK, '1963/3 sz.

11            Mason   A. T. Brandeis, Lawyer  and  Judge in the Modern

State. Princeton, 1933, p. 1.

12iMarcic R. Vom Gesetzesstaat zum Rkhtersstaat. Recht als Mas der Macht, Gedanken iiber den demokratischer Rechts und Sozialstaat.   Wien,   1957;   Revai    Tibor.    Op.   cit.,   89—90.   old.

13            Gramsci   A. Marxizmus, kultura, muveszet.  Budapest, 11967,

44. old.

14            См.:  Levy-Bruhl  H.  Science du droit ou Juristique.  Chai-

ers Unt. de Sociologie Vol. VIII. Paris, 4950, p. 129.

J5<Savigny F. K. System des heutigen romischen Rechts. Berlin, 1840, SS. 24, 35, 41; Gierke O. Naturrecht und Deufsches iRecht. Frankfurt A/M, I 883; Hoffmann Pal. A jog lenyege. Pest, 1864; Windscheid B. Lehrbuch des Pandektenrechts. Frankfurt A/M. и т. д.

16            См.:   Kiss    Geza.    A   iogalkalmazas   modszereirol.    Buda­

pest, 1909.

17            В i n d i n g    K.   Handbuch   des   Strafrechts.     Leipzig,     1885,

S. 200.

18            С a r d о z о   В.  The Growth  of  the  Law.  Yale  Univ.  Press.,

1925, p. 20.

19            К an t or о w icz    (Flavius)   H.     Der    Kampf     urn     die

Rechtswissenschaft.   Heidelberg,   1906,   S.   15;   Fuchs.    Recht   und

Wahrheit in unserer heutigen Justiz.  Berlin,   1908,  SS.   15—16.

20            Biilow   O.  Gesetz  und  Richeramt.  Leipzig,   1885,  SS.   1—2,

44—47;   R ti m e 1 i n   M.  Werturteile  und   Willensentscheidungen   im

Zivilrecht.   1891,  S.  29;  Kohler   J.  Der  schopferische    Kraft    der

Jurisprudenz.   Ihering's  Jahrbuch,   S.   29;   С s i k у   Janos.    Szaba-

djog es szociologia. Klny, 1935.

21            Holmes   O. W. The Common  Law. Boston,  1&81, p.  1.

22            Southern Pacific Co. v. Jensen  (257. U. S. 215, 221).

23            €ardozo   B.  The Nature of the Judicial  Process.  London,

1957, pp. 88, 89.

24            W a n d e r b i 11   A.  T. Man  and  measures in the Law,  New

York, 1949, p. 38; Jackson   R. H. The Struggle for Judicial Sup­

remacy. New York, 194il.

25            F r a n k   J.   Law   and   the   Modern    Mind.     London,     1949,

pp. 6—7, 222—228, 252—260.

26            Arnold   T. W. The Symbols of  Government.  1935,  pp.  21,

46, 271.

27            iR о dell  F. Woe Unto You, Lawyers, 1957.

28            L 1 e w e 11 у n    K.   Some   realism   about   realism.     Цитирует

Klucsar   Kalman. A  jogszociologia  problemai.   Budapest,   1960,

72. old.

138

 

29            R о s s   A.   Towards   a   realistic   Jurisprudence.     Copenhagen,

1946, p. 150.

30            Leclerq   J. Du droit naturel  a  la sociologie.  I  tome.  Pa­

ris, 1960, pp. 49, 84

31            Viral 1 у   M. La pensee juridique. Paris,  1960, pp.  160—166.

32            Peschka   Vilmos.   Az  egzisztencialista  jogfilozofia.   Kri-

tikal Tanulmanyok a Modern Polgari Jogelmeletrol. Budapest,  1967,

301—347. old.

33            Lloyd   D.   The  Idea  of  Law.   London,    1964,    pp.    259—

261, 262.

34            Kelsen   H. Reine Rechtslehre. Leipzig —Wien, 1934, SS. 83,

88—8Э; Kelsen   H. Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1925, SS. 2Ш —

234;   См.   также:   Akzin.   Analysis   of   State   and   Law   Strukture,

p. 5.

35            Rot h-S t i e 1 о w    K.   Die   Auflehnung   des   Richters   gegen

das Gesetz. Ring-Verlag, 1963, SS. 36, 198.

36            Wasserstrom   R.  The Judicial  Decision.  Toward  a Theo-

ty of Legal Justification. Stanford & London & Oxford Univ. Press,

1961.

37            Shklar J. N. Op. cit, 3—17. old.

39 G i 11 e s p i e   Ch.   С   The   Edge    of    objectivity.    Princeton Univ. Press., 1960, p. 157.

39            См.,   например:   Kritikai   Tanulmanyok     a    Modern     Polgari

Jogelmeletrol.  Budapest,   1963;  Kulcsar   Kalman.   A jogszocio­

logia problemai. Budapest,  1960;  Szabo   Imre.   Szocialista jogel-

melet — nepi   demokratikus   jog.   Budapest,   1967;   Peschka    Vil­

mos.   A   modern   jogfilozofia   alapproblemai.   Budapest,   1972;   К о-

w a 1 s k i    J.   Funkcjonalizm   w  prawie   Amerykanskim.     Warszawa,

1961; О p a 1 e k   K., Wroblewski   J. Wspolczesna teoria i socjo-

logia   prawa  w   Stanach   Zjednochcnych   Ameryki   Polnocnej.   War-

szawa,   1963;   Кейзеров   H.  M.   Власть   без   будущего.  М;,   По­

литиздат, 1067.

40            Van   Eycken   P. Methode positive de rintenpretation juri­

dique. Bruxelles —Paris, 1907, pip. 133—305.

41            Jhering   R.  V.  Geist  des romischen  Rechts   auf  den  ver-

scheiedenen Stufenseiner Entwicklung, S. 516.

42            Szabo    Imre.    Jogi   gondolkodasunk   szocialista   atalaku-

lasa. A. Ig., 1960/6 sz.

43            См.:  Szabo   Imre.   A jogszabalyok ertelmezese,  194.  old.

44            См.:  Kulcsar   Kalman.   A  politika    es  a  jog yiszonya

Lenin muveiben. AJT,  1970/1.  sz.,  19.  old.;    Peshka    Vilmos.

A jogviszonyelmelet alapveto kerdesei, 48. old.

43 См.:   Sarandl   Imre.   Az   uj   gazdasagi  mechanizmus   es a jog. JK, 1968/2 st.t 69. old.

Глава  9

1 Vag6 Tibor. A Legfelsobb Birosag elvi iranyito es'itel-kezo tevekenysege a szocialista tarsadalom epitesenek szolgalata-ban. MJ, 1970/3 sz.

139

 

2              См.:   Szabo   Imre.   A  Magyar   Nepkoztarsasag  jogfejlode-

senek   sajatossagairol.   A.   Ig.,   Ш56/7—8     sz.;     Szabo     Tmre.

A jogszabalyok  ertelmezese,  226—£27,   old.;   Szamel   Lajos.  A.

jogforrasok,   Г29—.130.   old.;   Peschka    Vilmos.    Jogforras   es

jogalkotas,  106. old.; Kulcsar   К aim an.   A jogszodologia prob-

lemai, 219. old.;  Szakacs Odon.   A legfelsobb Birosag e-yakor-

lata es a kodifikada MJ, J970/2 sz,

3              См.:   Eorsi.  Gyula.   A  magyar  jogfejlodes   kerdesei   nepi

demokraciank elso tiz eveben. JK,  1955/6 sz.; Szilbereky Jeno. Biroi

gyakorlat  es  polgari jogunk  fejlodese,  JK,   1952/2  sz.;   Benedek

Kj a r о 1 y.    Jorgendzerunk   es   igazsagszolgaltatasunk   fejlodesenek

25 eve. MJ, Ш70/3—4 sz., Ш8. old.

4Bihari   Otto.   A Legfelsobb  Birosag  alkotmanyos helyzete Magyarorszagon. JK> Ш67/3—4 sz., 188. old.

5              См.:   Racz   G,y6rgy.   A  Legfelsobb   Birosag  elvi,   iranyito

funkcioja. JK,   1966/8—9 sz.;  Racz   Gyorgy.   Kiegeszito  megje-

gyzesek a Legfelsobb Birosag elvi iranyito funkciojarol. JK, :li9i67/3—

4  sz.';   Hartai   Laszlo.   A  polgari peres  eljaras   szabalyai es a

Legfelsobb  Birosag  iranyito  szerepe. JK,   1964/1   sz.;   Szabo   Im­

re.  A jogszabalyok ertelmezese, 53(5. old.; Z о 11 a n  Odon.  A Leg­

felsobb Birosag teljes ulese. MJ,  Ю69/3, sz.;  Gellert   Gyorgy.

A   legfelsobb   Birosag   polgari   elvi    hatarozatainak    revizioja.  MJ,

1970/2 sz.

6              См.:   Racz   Gyorgy.   A   Legfelsobb   Birosag   elvi   iranyito

funkcioja. 421. old.

 

6Petrazycki L. Teoria prawa i panstwa. W zwiazku z teoria moralnosci. 11. Warszawa, I960, poz. 248—286; См. также: Верчен ко А. Я. Советское социалистическое право. М., Мысль, '1967, с. 17.

7              См.:  Дулов   А.  В.  Введение  в  судебную  психологию.  М.,

Юрид. лит., 1970, с. 68.

8              См.: Асмус   В. Ф. Проблемы интуиции в философии и ма­

тематике. М., Соцэкгиз, 1963.

9              В a h m a   A.   J.   Types   of   intuition.   Albuquerque,   University

of New Mexico Press, Ш60.

10            См.: Асмус  В. Ф. Указ. соч., с. 288.

11            Ом.:  Bergson   H. Teremto  fejModes.  Karcag,  1930;  Berg-

son   H. Bevezetes a metafizikaba, Budapest, №0;  Bergson   H.

Metafizikai ertekezesek. Budapest, 1925; Gillouin   R. Henri Berg­

son filozofiaja. Budapest, Щ14.

12            /Поноем a p e в   Я. А. Психика и интуиция. М., Политиздат,

1967, с. 99.

13            Пономарев  Я. А. Указ. соч., с. 244.

14            Н о г v a t h    В а г n a.    Bevezetes   a   jogtudomanyba.   Szeged,

1932, 98. old,

15            Bah m A. J. Op. cit, pp. 1—5.

16            См.: Асмус  В. Ф. Указ. соч., с. 282.

17            Lee   О. Existence and Inguiri. University of Chicago Press.

Г949, p. 98; В a h m A. J. Op. cit., pp. 1—6.

18            См.: Асмус  В. Ф. Указ. соч., с. 293.

 

Глава 10

1              Beck   Salamon.   Jogforras es jogalkotas. AJT,  Юбб/З sz.,

487, old.

2              См.:   Hartai   Laszlo.   A  Legfelsobb   Birosag,   5   sz.   ira-

nyelverol. MJ, 1966/1 sz.

3Wolodyka   S.  Prawotworcza  dzialalnost  Sadu  Najwyzszie-go. Prace Prawnicze, Krakow, 1967, str. 157—187.

Глава   11

!Antalffy    Gyorgy.    A   jogalkotas   es   a   jogalkalmazas ailam es jogelmeleti  vonatkozasairol.  JK,   1969/10  sz.\  499,   old.

2              Ibid, 500. old.

3              Roth-Stielow  K. Op. cit., SS. 57—58.

4              См.:   Алексеев    С.   С.   Общая   теория   социалистического

права. Вып. 3. Свердловск, Средне-Уральское книжное изд-во, 1965,

с.   104—iIilO;  Марксистско-ленинокая  общая  теория  государства  и

права.  Основные  институты   и   понятия,   М.,    Юрид.    лит.,   1970,

с. 617.

5              См.:  Hegel   G.  W.  F.  A jogfilozofia    alapvonalai.    Buda­

pest, 1971.

140

 

 

«все книги     «к разделу      «содержание      Глав: 15      Главы: <   10.  11.  12.  13.  14.  15.